Szemlélet

Alapvetően jutalmazásos alapon, pozitív megerősítéssel dolgozunk, de úgy véljük, hogy minden gazdának tudnia kell gátolnia és kizökkentenie ebét a kényes szituációkban, így ez sem elhanyagolható a képzések során. A gazdák megtanulják irányítani, formálni a kutyájukat, de ha a helyzet megkívánja, akkor bizony a határozott fellépést is el kell sajátítani, hiszen bármennyire is szeretnénk ezt hinni, kizárólag szeretettel bizony nem lehet kutyát nevelni.

  

Szemléletünknél említhetnénk nagy neveket, módszereket, elterjedt, divatos megnevezésű dolgokat, de egyik sem fedné le valójában a szemléletünket.. Nyitott szemmel járunk a világban, folyamatosan képezzük magunkat több területen, ezzel elősegítve, hogy minden kutya számára a lehető legjobb módszert tudjuk kiválasztani.

Hisszük, hogy nincs olyan módszer, amely egyetemesen minden ebnek megfelel. Valakinek ez jön be, a másiknak az. Van akivel szigorúbbnak kell lenni, de olyan is van, akit abban kell támogatni, hogy lépjen ki a lábunk mögül. Ezen a példán is látszódik, hogy nem lehet ugyanúgy, ugyanazzal az elvvel nevelni minden egyedet.


Kik vagyunk mi?

Kardos Heni vagyok, a TóParty Kutyasuli(k) vezetője. Emellett kiemelt Hoopers instruktor, Obedience tréner és versenyző.

Azt hiszem, soha nem volt kérdés, hogy a kutyázás lesz az életem középpontjában egyszer. Édesapám kutyás nyomozóként szolgált nyugdíjazásáig, így már pár évesen is tátott szájjal néztem, ahogyan kiképzik ezeket a csodálatos ösztönlényeket. Az akkori - '90-es évek - szolgálati kutyás kiképzés már akkor megérintett és elvarázsolva néztem, hogy miket tudnak elmagyarázni a kutyáknak, majd hogyan dolgoznak együtt velük. Amikor csak tehettem, akkor ott voltam a tréningeken. (Persze, amit megtanultam, azt egyből próbáltam átültetni az első kutyám életébe, aki egy szálkás szőrű tacskó volt... :) )

Ahogy teltek az évek, egyre több dolgot próbáltam megtanulni egyes módszerekről, fajtákról, sportokról. Mivel ekkor már Édesapám nyugdíjba vonult, ezért egyre inkább a családi kutyázás felé fordultam, de a szolgálati kutyás szemlélet mindig is meghatározó maradt a gondolataimban.

A végső lökést a visszafordíthatatlan kutyás élet felé egy kis bull-mix hozta meg az életembe. Mirát 2016 januárjában fogadtam örökbe, majd 1 hónappal később a másik felem is örökbefogadásra adta a fejét, így érkezett hozzánk egy drótszőrű német vizsla is, Nesztor. Mindketten 1 év körüliek voltak ekkor.

Mirával kezdtem el aktívan dolgozni, akkor már saját módszerrel. Pár hónappal később becsatlakoztunk egy iskolába, a Jócsontok Fehérvári Kutyasuliba, ahol már az elejétől kezdve nem titkolt cél volt, hogy szeretnék oktatni. Erre nem sokkal később lehetőséget is kaptam, amiért nagyon hálás vagyok  

A sulin tanultak mellett igyekeztem továbbra is többféle szemléletet tanulmányozni. Újra visszatértem a gyerekkoromat olyan nagyon meghatározó szolgálati kutyás kiképzés és hagyományos kutyázáshoz is. A "poroszosabb módszerek" mellett megismerkedtem a csak pozitív megerősítéssel dolgozó elvekkel, valamint a "do as i do"-val, jártam elismert Obedience versenyzők szemináriumain stb.

Mindeközben Mirával K99-es vizsgarendszerben vizsgáztunk engedelmességi, és ügyességi ágazatokban. Ebből viszont hiányzott valami nekem, így keveredtünk el az Obedience sport irányába. Nagyon jól tettük, a mai napig mondhatom, hogy "szerelemsport" minden szemszögből. Mint minden nagy szerelem, így ez is elég makacs és kitartó, így még jelenleg is Obedience sportban igyekszünk minél jobb eredményeket elérni. Túl vagyunk sikereken, kisebb-nagyobb bukásokon, de ez mind kell ahhoz, hogy fejlődjünk, megmaradjon a kutyázás iránti alázat és persze a jobbá válás motivációja. 

Az Obed mellé bejött az életembe egy másik szerelem, ami a Hoopers. Amikor behoztuk az iskolára, akkor én magam sem gondoltam, hogy ennyire meg fogom szeretni, mivel soha nem voltam odáig a futós-akadályos sportokért. Látni azonban, hogy milyen összhang, testtudat kell mindkét fél részéről, ráadásul mindezt távolról kommunikálva, belopta magát a szívembe ez a sport is. A Hoopers tanulói köröm jelenleg 50+ főt számlál és őszintén remélem, hogy még tovább növekszik.

A Mirával, Nesztorral és a sulin, valamint a sportok világában töltött évek után már tisztán kezdett körvonalazódni bennem, hogy egyik módszer sem "tisztán jó", vagy "tisztán rossz", mert mindegyikben van olyan gondolat/elv, amivel tudok azonosulni. Ezek tudatában alkottam meg a "Balance módszert", ami egy rendkívül komplex szemlélet és saját iskolánk mozgatórugója. 

A módszer kutyás gondolkodásmódot ad, átalakítja az életbe tudatlanul bevitt rossz rutinokat, megmutatja, hogy hogyan gondolkodik egy kutya és mi hajtja belülről. Első hallásra igen so(k), általában karikás szemekkel néznek rám 1-1 elmélet után a gazdik, de amikor elkezdik működtetni, akkor sorra jönnek a felismerések és eredmények, így rájönnek, hogy megéri a befektetett energia és tudatosság.


Eredményeink Mirával:

  • 2016 K99 E1: 92 pont

  • 2017 K99 Ü2: 90 pont

  • 2019 Obedience CACIOB Gödöllő: Kezdő szint, 12. helyezés, kitűnő minősítés

  • 2019 Obedience Országos Bajnokság Győr: Kezdő szint, 4. helyezés, kitűnő minősítés

  • 2021 Obedience Vizsga Inárcs: Obed 1-es szint, nagyon jó minősítés

  • 2021 Obedience Országos Bajnokság Tárnok: Obed 1-es szint, 4. helyezés, nagyon jó minősítés

  • 2021 Obedience Vizsga Inárcs: Obed 1-es szint, kitűnő minősítés

  • 2022 HMC Obedience Kupasorozat 1. állomás: Obed 1-es szint, 2. helyezés, kitűnő minősítés

  • 2022 Őszi Lampion Hoopers Verseny: FUN kategória, 4. helyezés

  • 2022 HMC Obedience Kupasorozat 2. állomás: Obed 2-es szint, 3. helyezés, jó minősítés

  • 2022 HMC Obedience Kupasorozat 3. állomás: Obed 2-es szint, 2. helyezés, nagyon jó minősítés

  • 2022 HMC Obedience Kupasorozat Országos Bajnokság, éves összetett eredmény: Obed 2-es szint, 2. helyezés

  • 2023 Tavaszi Kikerics Hoopers vizsga és verseny: FUN kategória 1. helyezés

  • 2023 Kraft Hoopers Kupa: HO kategória 5. helyezés

  • 2023 Augusztusi Hoopers Party HO kategória 2x1. helyezés

  • 2023 Országos Obedience Bajnokság Obed 2-es szint, Magyar bajnoki cím 1. helyezés, jó minősítés


Kardos Milán (Mil) vagyok, Heni másik fele és a suli társtulajdonosa.  

Henivel mindig is arra törekedtünk, hogy alkothassunk és saját ötletet valósítsunk meg, ezért is jött létre a TóParty Kutyasuli. Az iskola szakmai részét a lányok alakítják, de rutinos gazdaként én is amellett érveltem, hogy jókedvű kutyázást, és élhető, mindennapi tudást adjunk a hozzánk érkező embereknek. Úgy érzem, jó úton vagyunk.

A szakmaiság mellett számomra az a legfontosabb, hogy igényes, szép környezetbe érkezhessetek szőrös barátoddal, ez az a szegmens, amiért én felelek.

Én alakítom ki a pályákat, tartom azokat rendben, valamint az egész terület megtervezése és kialakítása a fő projektem. Folyamatosan azon gondolkodom, hogy lehetne még jobb, még sokoldalúbb a terület kihasználtsága, miket telepítsünk még az üres helyekre. Már biztosan rájöttetek, hogy akkor érzem magam a legjobban, ha kézzel foghatót alkothatok és valljuk be, egy Kutyaiskola felépítése bőven ad erre lehetőséget. Mindemellett, ha a lányok valamilyen plusz eszközt, akadályt szeretnének az óráikba beépíteni, akkor hozzám fordulnak, együtt kitaláljuk, majd elkészítem nekik.   

Természetesen én sem maradtam kutya nélkül, és a többiekhez hasonlóan, nekem is a gyerekkoromból indult a kutyás élet. Először, Henihez hasonlóan egy szálkásszőrű tacskóm volt, aki igen sok tanulságos élményt adott nekem már gyerekként is. Akinek volt már, az biztosan tudja, hogy nem egyszerű kutyafajta. A kis miniatűr raptor után érkezett az életembe Szena a rövid szőrű német vizsla lány, ekkor alakult ki a fajta iránti szeretetem, ami azóta sem múlt el. 


2016-ban fogadtam örökbe Nestort a hippi drótos német vizsla fiút a Futrinkàtól. Ő Mira mellett a másik kutyánk. Ő is rengeteg mindenre megtanított, hiszen minden kutya más és más személyiség, de úgy érzem, hogy Nestor igazi szőrös társam, mindig meg tud nevettetni a mai napig is.   

Oktatóink

Berczi Annamária (Anami) vagyok, a TóParty Kutyasuli oktatója.

Az első kutyámat, egy németjuhász keveréket 13 évesen vittem haza a szomszéd utcából a kabátomba bújtatva, hogy meg ne fázzon. Ő sokáig velünk élt, de csak a kertben, a házba nem volt bejárása. Az első testközeli kutyás élményem csak később, tíz évvel ezelőtt talált meg, amikor Forez, a 10 hetes kan beauceron beköltözött a lakásunkba és - bármennyire is közhelyes - megváltoztatta az életemet. A következő években őt követte Icone, a szuka beauceron, majd Chada, alias Sanyika, az amúgy szuka harlequin beauceron. Mellettük gyorsan kellett tanulnom, hirtelen lettem "sokkutyás".

Később besétált az életembe Debra, a kajla fekete labrador (és a gazdája J), aki egy egészen új színt hozott a beauceronos makacsságok közé. Többet jártunk fürdeni, egyre több labdánk lett. Majd egy hirtelen betegség kapcsán elvesztettem Forezt, a kutyát, akik az angyalok küldtek. Gyermekem született, felújítottuk a nyaralót és Gárdonyba költöztünk. Pár hónap múlva hosszabb dilemmázás után elhoztuk Chazzyt, az akkor 9 hetes kan beauceront. Nem kis vállalás volt egy 5 hónapos gyerek mellé - ezt senki se próbálja ki otthon!

Tudtam, hogy nehéz lesz, de magabiztos voltam, ő már az ötödik kutya, akit nevelek, és hát Sanyika mellett megedzőttem, hiszen ő maga a sátán kutyája. Azt hittem már nem érhet meglepetés - nagyobbat nem is tévedhettem volna... A személyisége, a temperamentuma, az, hogy rá sokkal kevesebb időm jutott, hogy ő kertben nő fel üdülőövezetben és nem egy budapesti futtatóban mind hozzájárultak ahhoz, hogy a mai napig sokat kell még dolgoznunk.

Az elmúlt években a kutyáimmal jártam különböző engedelmes oktatásokra, több iskolával és oktatóval dolgoztunk, kipróbáltuk az agility-t. Henivel a városi tréningen találkoztam, amikor Chazzyel bejelentkeztem. Ekkorra már túl voltunk egy alap- és egy középfokú vizsgán, egészen jól dolgoztunk együtt - zárt pályán. A város egy másik terep, sok az inger, a zaj, nehezebben boldogul.

Számomra a kutyával való foglalkozás, munka és úgy általában az élet egy örök tanulás, folyamatos fejlődés. Szívesen csatlakoztam a csapathoz, örülök, hogy megoszthatom a tapasztalataimat és biztos vagyok benne, hogy rengeteget fogok tanulni!

(Anamival a FutiExtrán, alapfokú képzésen, behívó tréningen és kölyök tanfolyamon találkozhattok személyesen.)


Nagy Vivien vagyok, a suli oktatója. 

Mindig is vágytam egy saját kutyusra, és ez az álom 2016. szeptemberében vált valóra, amikor megkaptam életem első saját kutyáját Hugót, aki egy amerikai staffordshire terrier. Első kutyás Gazdiként elég kemény fába vágtam a fejszémet egy kockafejűvel, így tudtam, hogy profi segítség nélkül nem fogok tudni boldogulni és így találkoztam Henivel, aki kölyök kora óta ismeri és tréningezi Hugót. Előszőr Heni mellett segítőként kezdtem ahol, még jobban beleláthattam a kutyázás rejtelmeibe és egy igazi szenvedélyt tudhatok ennek köszönhetően a magaménak.


Hugóval sokféle tanfolyamot, illetve sportot próbáltunk, amik mind nagyon tetszettek és rengeteget tanultunk belőlük, de végül a hooperst és a szimatmunka ún. szagazonosítás ágazatát találtuk a magunkhoz leginkább testhezállónak. Hugo mivel több ízületi problémával is rendelkezik, ezért nekem nagyon fontos volt, hogy semmiképp ne terheljem őt túl fizikailag és erre ez a két sport tökéletes. Jelenleg túl vagyunk egy TPLO térd műtéten és így is remekül bírják a kis víziló ízületei a hooperst, amiben igyekszünk egyre több versenyen megmérettetni magunkat.


2022-ben elvégeztem egy Alternatív Gyógymódok kutyáknak c. képzést is így, ha bármilyen étrend-kiegészítővel kapcsolatban tanács kell a Gazdiknak igyekszem legjobb tudásom szerint segíteni. Emellett Hugoval 1,5 éve járok fizioterápiára, amiből szintén sokat tanulok és igyekszem átvinni egy-egy foglalkozásba is az ott tanultakat. Az allergia sem ismeretlen terep számunkra, ami miatt nemrég áttértünk a BARF etetésre, szóval ebben is szívesen segítek, ha tudok a Gazdiknak.

Szeretem folyamatosan képezni magam a kutyázással kapcsolatban legyen szó könyvekről, cikkekről, online előadásokról vagy szemináriumokról, hiszen a kutyázáshoz szerintem elengedhetetlen, hogy nyitottak legyünk, hogy folyamatosan tanuljunk és ezáltal fejlődjünk.

Eredményeink Hugoval:

  • 2017 K99 E1
  • 2017 K99 Ü2
  • 2022 Őszi Lampion Hoopers Verseny: FUN kategória, 7. helyezés 
  • 2023 Őszi napfény Hoopers verseny: FUN kategória, 3. helyezés
  • 2023 Kraft Hoopers Kupa december FUN kategória, 3. helyezés


Kele Dóri vagyok, a suli Oktatója.

Gyerekként sosem volt kutyánk, de nem is vágytunk rá a testvéreimmel pár balul elsült találkozásnak köszönhetően. Utólag azt gondolom, meg kellett érnem a kutyámmal való találkozásra.

Ennek fényében sokáig halogattam, hogy legyen egy négylábú társam – máig hálás vagyok, hogy rávettek a dologra. 2019 év elején már aktív kapcsolatban voltam a Retriever Rescue Fajtamentő Egyesülettel, ahonnan nem sokkal később elhoztuk Cirkát, az akkor 2,5 éves golden retriever kislányt.  

Cirka minden értelemben óriási kihívás volt, hiszen bizonytalan, félős, érzékeny kutya volt, akinek az új életében minden kis lépés óriási mérföldeknek tűnt. Kissé kétségbeesetten találtunk rá a TóParty Kutyasulira, ahol minden segítséget megkaptunk ahhoz, hogy a traumatizált kutyánk egy jól szocializált, engedelmes, felszabadult kutya legyen.  

Gyakorlatilag az összes tanfolyamon voltunk, a mindennapjaink részévé vált a kutyasuli. Ma már együtt nyaralunk, bármilyen helyzetben tökéletes társ, imádok vele lenni, 

Sportkutyás kalandjaim első mérföldköve az volt, amikor láttam Henit és Mirát a sulin egy obedience edzést csinálni. Lenyűgöző volt a kutya és ember közötti összhang, és azt gondoltam, ez lehet az a kutyás sport, amiben mindketten megtalálhatjuk magunkat a kutyámmal. Azóta számtalan kihíváson, nehézségen vagyunk túl, az életem és mindennapjaim része lett a sport és a tréningek. Nagyon hálás vagyok, hogy sportolhatok a kutyámmal, és megtapasztalhatom azt a különleges kapcsolatot, amit a sport által nyertünk. Cirkával jelenleg obedience 2-es szintre készülünk, töretlen jókedvvel és lelkesedéssel. Keresztsportként hoopersezünk is, jó kikapcsolódás mindkettőnknek.

A szabadidőmben is gyakran kutyázom, többször utaztunk Cirkával belföldön és külföldre egyaránt a kutyáinkkal.


A kutyázást egy állandó tanulásként szemlélem: folyamatosan igyekszem képezni magam.

Kedvenc témám egyértelműen az engedelmesség, amit nem csak a versenysportban tartok fontosnak, hanem a mindennapi együttélés során is. Célom, hogy segíthessem a hozzánk forduló gazdákat, és kísérjem őket azon az úton, ahol rálelnek a harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatra, ami semmi mással össze nem hasonlítható. Ha sportolni is kedvük támad, az a non plus ultra. 

Eredményeink Cirkával:

  • 2021 Obedience Vizsga Inárcs : kezdő szint, kitűnő
  • 2021 Obedience Országos Bajnokság Tárnok : kezdő szint, 5. hely, kitűnő minősítés
  • 2022 OMSE Obedience Verseny : Obed 1-es szint, 2. hely, kitűnő minősítés
  • 2022 I. TPKS Hoopers verseny:  FUN kategória, 3. hely
  • 2022 HMC Obedience Kupa 1. állomás: Obed  1-es szint, 5. hely, nagyon jó minősítés
  • 2022 HMC Obedience Kupa 2. állomás: Obed 1-es szint verseny, 4. hely, jó minősítés
  • 2022 II. TPKS Hoopers verseny: FUN kategória, 2. hely
  • 2023 Tavaszi Kikerics Hoopers verseny és vizsga: FUN kategória 4. helyezés 

  • 2023 Májusi Frézia Hoopers verseny: FUN kategória 6. helyezés
  • 2023 Őszi Napfény Hoopers verseny: FUN kategória 3. helyezés
  • 2023 Augusztusi Hoopers Party verseny: FUN kategória 3. helyezés

Lépj velünk kapcsolatba